Berlin - Múzeumsziget

Utazás nyaralás info » Berlin » Látnivalók, nevezetességek VI. (Múzeumsziget)

A berlini múzeumsziget részletes bemutatása

Berlin, Múzeumsziget

A Spree folyó szigetén lévő berlini kulturális központ és egyben gazdag információforrás a történelmet kedvelőknek. Nem az egész szigeten terül el, hanem csupán az északnyugat felé néző egyötödnyi szigetrészt, a szigetcsúcson kezdődően. A múzeumok alapját a porosz királyok és brandenburgi választófejedelmek (más európai uralkodókéhoz képest egyébként szegényes) gyűjteményei képezték. A berlini múzeumalapítás 1798-ban kezdődött: a legértékesebb műtárgyak ekkor kerültek át Potsdamból, a Sanssouciból a Spree szigetén álló Királyi palotába. A párizsi Louvre mintájára azonban a polgárság a műkincsek közkinccsé tételét követelték. Az első kiállítás 1815-ben látott napvilágot többek közt a Humboldt-testvérek tanácsára és III. Frigyes Vilmos rendeletére. A berlini múzeumépítés ettől kezdve lendült fel.

A "komplexum" tartalmi sajátossága az az összkép, amit a keleti régiségektől az antikvitáson át a modern művészet képviseletéig láthatunk - egymás mellett.

Az itt álló múzeumok 1830-1920. épültek. A Régi Múzeum (Altes Museum) készült el elsőként, aztán az Új Múzeum (Neues Museum) 1855-ben, majd 1876-ban a Régi Nemzeti Galéria (Alte Nationalgalerie), ezt követően a Bode Múzeum (Bodemuseum) 1904-ben, végül pedig a Pergamon Múzeum (Pergamonmuseum) 1930-ban. A II. Világháború utáni újjáépítést Ludwig Justi, a Nemzeti Galéria egykori vezetője irányította.

A múzeumsziget öt múzeumát az alábbiakban külön-külön is bemutatjuk.

Meg kell említeni a Deutsches Historisches Museumot is, amely nem a Múzeumszigeten áll, hanem ahhoz közel, de akit érdekelnek Berlin múzeumai, annak az is kötelező. Bővebben a múzeumról itt, a Berlin nevezetességei III. oldalon: Deutsches Historisches Museum

Eljutás: Legközelebbi metrómegálló: U2: Märkisches Museum megálló. Busz: 100, 200: Lustgarten megálló, 147: Neumannsgasse megálló. Villamos: 12, M1: Am Kupfergraben megálló,

Belépőjegy (2016): Múzeumsziget kombinált belépő - 1 napos: 18 Euró, diákoknak: 9 Euró, 18 éven aluliak számára ingyenes. 3 napos: 24 EUR, diákoknak: 12 EUR, 18 év alatt ingyenes. A kombinált belépővel további jegy vásárlása nélkül látogatható az összes múzeum. Az egyes múzeumok belépőit lásd lejjebb - legalább 2 múzeum meglátogatása esetén már kombinált múzeumsziget belépő éri meg.

Nyitva tartás: A sziget mindig járható, az egyes múzeumok nyitva tartását lásd lejjebb. Hétfőnként csak a Neues Museum és a Pergamonmuseum tart nyitva.

Múzeumsziget

Berlin, Múzeumsziget kép Dr. Pat

Bode Múzeum / Bodemuseum

Wilhelm von Bode főigazgatósága alatt, 1905. után felgyorsult a berlini múzeumfejlesztés. Az 1882. és 1939. közötti ásatások és a főigazgató céltudatos, körültekintő vásárlásai gyűjteménygyarapodással jártak, ami helyszűkét eredményezett. Ezért Ernst Eberhard von Ihne tervei alapján a szigetcsúcson 1904-ben, olasz neobarokk stílusban felépült a Frigyes Császár Múzeum, amely alapítója és gyarapítója, vagyis Bode nevét 1956., a teljes újjáépítés óta viseli. Jellegzetes kupolájával és bejárati csarnokával úgy néz ki, mint egy hajó, mely a Spreet szeli.

Éremkabinetje a maga félmilliós állományával a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb éremgyűjteménye. A görög, római, közép- és újkori, német és más európai területekről való pecsétek, pecsétnyomók, medalionok és a gazdag bankógyűjtemény leginkább a művészettörténészeket, történészeket és közgazdaságtani kutatókat csábít.

Az ókeresztény és bizánci gyűjtemény elsősorban a Földközi-tenger partján élő népek vallási életéből őriz felbecsülhetetlen emlékeket, időszámításunk kezdetéről.

A képtár a világháború alatt és után pótolhatatlan veszteségeket szenvedett. Legrégebbi darabja a XV. század végéről, ismeretlen mestertől származó, késő gótikus vonásokat mutató Utolsó vacsora c. oltárkép; legértékesebb darabja viszont Leonardo da Vinci Krisztus feltámadása c. festménye. A legtöbb alkotás német festőktől, úgy mint Holbein, Dürer és Cranach tanítványaitól származik.

A szoborgyűjtemény többek közt a román művészet legjelentősebb német emlékét, a korai gótika híres alkotásait, a német reneszánsz, barokk és rokokó emlékeit őrzi.

Eljutás: Lásd Múzeumsziget.

Belépőjegy (2016): 12 Euró. Diákoknak 6 Euró. 18 éven aluliaknak ingyenes.

Nyitva tartás: Kedd-vasárnap: 10:00-18:00, csütörtök: 10:00-20:00.

Bode Múzeum

Bodemuseum kép: theoneiloveorg

Pergamon Múzeum / Pergamonmuseum

Berlin és Európa egyik leghíresebb múzeuma. Az 5 múzeum közül ez a legnagyobb. 20 évig épült, Alfred Messel tervei alapján, klasszicista stílusban; kivitelezője Ludwig Hoffmann volt. Berendezni a nehéz terepviszonyok, az I. Világháború és a gazdasági világválság miatt kb. 30 évig tartott; 1930-ban nyílt meg. Felállítása az egyre sikeresebb elő-ázsiai feltárások vált szükségessé, melynek eredményei (a kiásott műkincsek) az épület elkészültéig a Régi Nemzeti Galéria mögötti ideiglenes épületben kaptak helyet. Nevét legértékesebb építészeti műkincséről, a Pergamon-oltárról kapta.

A Louvre és a British Museum után a leggazdagabb elő-ázsiai gyűjteménnyel büszkélkedhet. A benne őrzött építészeti műalkotások a világ egyik első műemlékmúzeumává tették.

Az elő-ázsiai gyűjtemény legkülönlegesebb részlege a babiloni feltárásokat bemutató termek az őket összekötő, a babiloni búcsújárók útját i.e. 580. k.-ről idéző, csodálatos, egyedi faldíszekkel díszített folyosóval, ami a híres Istár kapuhoz vezet. Ez a kapu az ókori Kelet egyik legmonumentálisabb építménye. A gyűjtemény többi termére is az ilyen különleges faldíszek jellemzők.

Az ókori gyűjtemény első számú látványossága a már említett, i.e. 170. k.-ről származó, 1880-as években feltárt, háromszintes Pergamon-oltár mozgalmas jeleneteivel, az épület legnagyobb, felülről megvilágított termében. Ezen kívül még sok, az antik görög, hellenisztikus és római korból származó épületmaradvány és szobrászati remekmű is megtekinthető itt.

Az iszlám gyűjtemény legértékesebb műemléke a msattai kastély falmaradványa, melyet a szultán ajándékozott Berlinnek 1903-ban. A kastély 743/44-ben épült a Holt-tengertől keletre mészkőből, állat- és növénymotívumokkal hihetetlenül telezsúfolva. A bombázások során nagyrészt elpusztult és csak évekig tartó restaurálás után kerülhetett újra helyére. Figyelemre méltó még a részleg gazdag szőnyeggyűjteménye, valamint a perzsa és indiai miniatúrák és a páratlan szépségű Aloppo-szoba az Ezeregyéjszaka hangulatával.

Az 1907-ben, Bode által alapított kelet-ázsiai gyűjtemény központjában ma kínai kerámiák foglalnak helyet. Az összképet jade-faragványok, selyemhímzések és porcelántárgyak teszik teljessé. A japán művészetet színes fametszetek képviselik.

A néprajzi gyűjtemény a híres orvostudós, Rudolf Virchow alapítványából jött létre 1888-ban. A háború szinte teljesen elpusztította, a gyűjtést gyakorlatilag újra kellett kezdeni. Legnagyobb részét most a textília-kiállítás teszi ki. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja a XVII. századból való, sokféle szimbólumot (pl. a 12 hónap vagy a 4 elem) felsorakoztató tornyos kályha.

2019-ig a múzeumot szakaszosan felújítják, ezért egyes részei zárva vannak. A leghíresebb kiállítási tárgy, a Pergamon-oltár sajnos ez idő alatt nem látható.

Eljutás: Lásd Múzeumsziget.

Belépőjegy (2016): 12 Euró. Diákoknak: 6 EUR. 18 éven aluliak számára ingyenes.

Nyitva tartás: 10:00-18:00 (hétfőnként is nyitva). Csütörtök: 10:00-20:00.

Pergamon Múzeum

Pergamonmuseum kép: youngrobv

Régi Nemzeti Galéria / Alte Nationalgalerie

A harmadik berlini múzeum, 1866-76. épült. Magánadakozásból jött létre: J. H. Wagener berlini kereskedő hagyta a városra gazdag képgyűjteményét 1861-ben, azzal a feltétellel, hogy közkinccsé teszik, nemzeti képtárrá fejlesztve azt. Ezt a példát még számos gazdag és művelt berlini követte.

Az épületet Friedrich August Stüler tervezte dór oszlopokra helyezett korinthoszi templomnak iker-lépcsősorral, állítólag a császár saját kezűleg rajzolt tervei alapján. Az építész azonban még az építkezés alatt meghalt, így a befejezés Johann Heinrich Strack nevéhez fűződik. Felújítás után 2001-ben, az első megnyitás 125. és a Porosz Királyság alapításának 300. évfordulóján nyílt meg; timpanonján újra a Der deutschen Kunst ('A német művészetnek')-felirat és az 1871-es dátum (a német egység kikiáltásának évszáma) díszeleg. A termek újra régi pompájukat élvezik: bordó kárpiton aranyozott szegély, díszes stukkósor és növényornamentika stb. Így az épület belsőépítészetileg is önálló műalkotás, ami a XIX. század szalonjait és kiállítótermeit idézi.

A Galéria a "hosszú XIX. század" (1789-1914.) festőinek alkotásait őrzi, valamint időszaki kül- és belföldi modern kiállításokat is rendez. De nemcsak festményeket, hanem szobrászati alkotásokat is gyűjt. Olyan műkincsekkel büszkélkedhet, mint Paul Cézanne, Auguste Rodin, Francisco de Goya, Edgar Degas, Lovis Corinth és Georg Kolbe művei, Ernst Barlach, Rudolf Belling, Oskar Kokoschka és Käthe Kollwitz alkotásai, vagy Adolph Menzel és Munkácsy Mihály tanítványának, Max Liebermann-nak festményei, valamint Johann Gottfried Schadow és Christian Daniel Rauch szobrai. Kaspar David Friedrichnek külön nagyterme van. Sok XX. századi festmény átkerült az Új Nemzeti Galériába. Az állandó kiállítás egy kabinetjét múzeumtörténeti bemutatóteremnek rendezték be.

Eljutás: Lásd Múzeumsziget.

Belépőjegy (2016): 10 Euró. Diákoknak 5 EUR. 18 éven aluliak számára ingyenes.

Nyitva tartás: Kedd-vasárnap 10:00-18:00. Csütörtök: 10:00-20:00.

Régi Nemzeti Galéria, kupola

Alte Nationalgalerie, kupola, kép: threedots

Régi Múzeum / Altes Museum

Karl Friedrich Schinkel 1823-ban merész tervvel állt a király elé: az Unter den Linden testőrségi istállókból átalakított kiállítóhelyiségei helyett a Lustgartentől északra fekvő üres telkekre építsenek új múzeumot. Ez a terv elsősorban azért volt merész, mert a terület mocsaras mezőség volt, így az alapozást is csak a földbe döngölt cölöphálózat segített véghezvinni.

A múzeumot 1825-28. építették és 1830-ban avatták fel Berlin első, Németország második múzeumaként. Az épület 18 ión oszlopával és nagyvonalú lépcsőfeljárójával a német klasszicista építészet egyik főműve. A tisztán tagolt külső forma és belső szerkezet ókori görög mintát követve a polgárságot művelő múzeum eszményét testesíti meg. A 18 oszlop fölött 18 homokkőből faragott sas ül. A kétszintes épület szélessége 55 méter, hosszúsága 87 méter. A berendezéskor azonban kicsinek bizonyult, sok műkincs már nem fért be. A II. Világháború után a sziget múzeumai közül elsőként épült újjá 1951-66. Ludwig Justi igazgatósága idején, a korhűséget szem előtt tartva - azonban az előtér és az oszlopcsarnok Schinkel által tervezett monumentális freskóit nem sikerült helyreállítani.

A múzeumot a helyiek kezdetben csak a "Schinkel-féle épület"-nek nevezték, egészen addig, amíg az utána következő múzeumot el nem kezdték Új Múzeumként emlegetni, így vált a régi Régivé..

Az épület eredetileg az összes berlini szépművészeti gyűjtemény számára épült; 1904. óta azonban legfőképpen az antik gyűjtemény elhelyezésére szolgál. A felső szinten időszaki kiállítások láthatók.

Eljutás: Lásd Múzeumsziget.

Belépőjegy (2016): 10 Euró. Diákoknak: 5 EUR. 18 éven aluliak számára ingyenes.

Nyitva tartás: Kedd-vasárnap. 10:00-18:00. Csütörtök: 10:00-20:00.

Régi Múzeum

Altes Museum kép: Gertrud K.

Új Múzeum / Neues Museum

1843-1855 között, Friedrich August Stüller tervei alapján épült, a sziget második múzeumaként. A II. Világháború idején súlyosan megrongálódott. Újjáépítését csak 1999-ben kezdték meg, és 2009-ben nyílt újra ki, csodálatosan renoválva.

A múzeum az egyiptomi civilizáció kincseit, Berlin régi történetét bemutató kollekciót, valamint Berlin antik gyűjteményének egy részét őrzi.

A legértékesebb részleg az egyiptomi gyűjtemény, mely világviszonylatban sem elhanyagolható. Múmiák, síremlékek, szent állatok szobrai, ékszerek, szépségápolási emlékek találhatók itt hihetetlen bőségben. "Kötelező" látnivalói közé tartozik Nofertiti királynő i.e. 1360-ból származó mellszobra, Nofertiti lányának, Anhesz-en-pa-Atonnak homokkő portréja, valamint a gyűjtemény legrégebbi darabja, a több mint 5000 évvel ezelőtt készült, alabástrom majomszobor, mely egyben a legjelentősebb egyiptomi nagyplasztikalelet. A részleget a tudományos kutatás európai hírű műhelye, a papiruszgyűjtemény egészíti ki. Itt őrizik, sok más nevezetes alkotás mellett pl. az i.e. 1000-ből származó Holtak Könyvét.

Eljutás: Lásd Múzeumsziget.

Belépőjegy (2016): 12 Euró. Diákoknak: 6 EUR. 18 éven aluliak számára ingyenes.

Nyitva tartás: 10:00-18:00 (ez a múzeum hétfőnként is nyitva). Csütörtök: 10:00-20:00.

Neues Museum, Berlin

Neues Museum kép: Gertrud K.

Hozzászólások, kérdések, válaszok

4 hozzászólás
a kedvenc városom
#1 - czimmy*.* - 2010.04.03. - 12:31
A történelmi múzeumot mindenkinek csak ajánlani tudom. Nagyon szép és gazdag. Belépő 8 euró.
#2 - Babes - 2012.09.02. - 11:32
Nemrég voltunk Berlinben. Erről a honlapról sok hasznos információt kaptam. A City Tour Card azonban nem jelent discount-ot a múzeumi belépők árából. Ez félrevezető volt számunkra. Ha ezt tudjuk, akkor nem biztos, hogy a 3 napos tömegközlekedési jegyet választjuk.
#3 - Ildikó - 2012.11.07. - 08:12
Köszi az infókat, szeretem az oldalt, mindig innen tájékozódom utazás előtt.
#4 - szilva - 2015.04.02. - 12:18
Név
E-mail (nem jelenik meg)
Hozzászólás