Berlin kalauza, nevezetességeinek bemutatása I.
Brandenburgi kapu | Reichstag | Chekpoint Charlie | Hozzászólások
Brandenburgi kapu / Brandenburger Tor
A Brandenburgi kappu Berlin központjában helyezkedik el, korai klasszicista építmény, 1788/89 és 1791/94 között építette Karl Gotthard Langhans. A német főváros és egyben egész Németország jelképe. Mögötte vonult végig a berlini fal 1961-től (a lezárt zóna közepére került), így gyakorlatilag a határt jelentette Kelet- és Nyugat-Berlin között és ezzel együtt a Varsói Szerződés országai és a NATO között. Az újraegyesítésig a hidegháború szimbóluma volt, majd 1990 után Németország és Európa újraegyesítésének jelképévé vált.
Nem egyszerűen kapu, hanem egy ötnyílású, markáns dór formákkal kialakított kapuzat, melynek homlokzatát Eiréné, a görög békeistennő képmása díszíti - hiszen eredetileg "a béke kapuja" lett volna. A II. Világháborúban súlyos sérülések érték, de 1957-59. majdnem eredeti formájában sikerült újjáépíteni: Kelet-Berlin városi tanácsa a felállítás előtt levétette róla a porosz militarizmus szimbólumának tekintett sast és vaskeresztet, amiket aztán 1991-ben kapott vissza.
Magassága 26 méter, szélessége 65,5 méter, mélysége 11 méter. Anyaga homokkő, melyet az athéni Akropoliszban látható Propylaia mintájára alakítottak ki. 5 kapunyílásán (melyek közül a középső szélesebb a többinél) felül 2 kapuháza is van. Összesen 12, egyenként 15 méter magas dór oszlopának törzse ión stílusú. Az attikát és a kapunyílások belsejét többek közt Héraklész munkáit ábrázoló domborművek díszítik. A két kapuházban Minerva és Mars hatalmas szobrai őrködnek.
A kapu tetejét az 5 méter magas, négylovas szekerén (a quadrigán) a városba behajtó, szárnyas győzelem-istennő (Niké) ékesíti, bronzba öntve, mely Johann Gottfried Schadow 1793-as munkája. Ez a szobor is sok viszontagságnak volt kitéve: hol Napóleon hurcolta el Párizsba, hol vörös zászló alatt kapott ágyútüzet (aminek következtében az eredetiből csupán egy ló feje maradt meg, ami ma az egyik berlini múzeumban látható…)
1987-ben Ronald Reagan itt szólította fel Gorbacsovot a fal lebontására, ami 1989-ben (persze nem Reagan hatására) meg is történt.
Eljutás: Pariser Platz 1., 10117 Berlin-Mitte; S1 és S2 jelzésű S-Bahnnal (elővárosi gyorsvasúttal), ill. a 100-as jelzésű busszal, az Unter den Lindennél.
Belépőjegy: Nincs
Nyitva tartás: Mindig látogatható
Reichstag
A Brandenburgi kaputól északra áll; Sir Norman Forster építette át nemrég, hogy a Bundestag (a Német Parlament Alsóháza) itt ülésezhessen. Az átalakítás 1995-ben kezdődött, 300 millió Euro ráfordításával. Az eredeti kupola helyett (ami a II. Világháborúban megsemmisült) az üléstermet egy ellipszis alaprajzú üvegkupola fedi. Az új épületben az első parlamenti ülésnap 1999 áprilisában volt.
Eredetileg is parlamentnek épült, a Német Birodalom parlamentjének, 1884-94; Paul Wallot tervezte neoreneszánsz stílusban. A korinthoszi oszlopokkal díszített nyugati bejárat fölé 1916-ban helyezték a "Dem Deutschen Volke" ('A német népnek')-feliratot.
Itt, az erkélyről kiáltotta ki Philipp Scheidemann a Weimari Köztársaságot 1918-ban. 1933 februárjában az épület leégett (innen származik a mondás, hogy "Ég, mint a Reichstag.") - ez sokak és a nácik szerint a kommunisták műve volt, mások szerint pedig a náciké, hogy lejárassák a kommunistákat. A tűz után helyre sem állították, a háború alatt légvédelmi ütegeknek adott helyet - ezért és szimbolikus jelentősége miatt is a szövetségesek előszeretettel bombázták.
A felújításról 1956-ban döntöttek, ami 1961-64. Paul Baumgarten tervei alapján részben meg is történt; ezután kiállításoknak, társadalmi eseményeknek adott otthont.
Itt tartották az újraegyesítési ünnepséget is 1990-ben; és a törvényhozásnak az épületbe költözése szintén szimbolikussá vált, ami a Forster-féle felújítással (aminek során az épületet szinte teljesen, az utolsó tégláig kicserélték) válhatott valóra.
Eljutás: Platz der Republik 1., 11011 Berlin-Tiergarten; S1 és S2 jelzésű S-Bahnnal, ill. a 100-as jelzésű busszal, az Unter den Lindennél.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: Minden nap 8-24 h (utolsó belépés: 22 h). A kupola és a tetőterasz időszakosan zárva van.
Checkpoint Charlie
A Berlini Fal megléte alatt a világútlevéllel rendelkező külföldiek, az NDK-funkcionáriusok és az NSzK berlini megbízottjának munkatársai (és csakis ők, valamint a megszálló katonai erők) ezen a határátkelőhelyen tudták átlépni a Kelet-Berlin - Nyugat-Berlin-határt. Neve a C betűből ered, melyet a szövetségesek harmadik határátkelőjük jelölésére használtak - és a C "neve" az USA által használt ICAO (International Civil Aviation Organization - Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) ábécéjében "Charlie". 1945-90. volt szolgálatban, az amerikaiak alakították ki. A 'határátkelőhely' kifejezés helyett használt 'ellenőrzőpont' ("Checkpoint") arra utalt, hogy az USA a berlini belső határt nem ismerte el törvényes államhatárként. 1990-ben itt tartották a megszálló hatalmak búcsúünnepségét, mikor is a "szövetségesek" feloldották Berlin "megszállt város"-státuszát.
Északra a Zimmerstrassén, egy bekerített részen, jobb oldalt a törmelékek közt látható egy határátkelő ellenőrzési épület, a Friedrichstrasse közepén pedig szovjet és amerikai katona képmása jelzi az egykori kelet-nyugati határt. Az itt látható négynyelvű (angol, orosz, francia, német) felirat ("Ön elhagyja az amerikai térséget") már csupán másolat. Az eredetivel megegyező épületet 2000-ben állították. Az átkelőhely közelében a fal egy részét fel szeretnék újítani.
A Haus am Checkpoint Charlie egy magánkézben lévő múzeum a Kochstrasse és Friedrichstrasse sarkán; általában tele van turistákkal. A Fal történelmével és a Fal megépítését (1961.) követő, igen sok szökési kísérlettel ismerkedhet itt meg az érdeklődő. Egy kis kiállítással indult, de mostanra a Friedrichstrassén számos üzletben kaphatók fényképek, grafikák a szökésekről és az azokat elősegítő eszközökről, mint speciális bőröndökről, léghajóról vagy levegőben járó bicikliről. Az állandó kiállítások közt megtekinthető a "Festők tolmácsolják a falat", ill. a "Berlin: A város frontvonalától az európai hídig", valamint az emberi jogokért való küzdelmet bemutató "Gandhitól Walesáig". Dokumentumfilmek is megtekinthetők Németország kettéválásáról.
Eljutás: Friedrichstraße 43-45, 10969 Berlin-Kreuzberg; Kochstr./Checkpoint Charlie megálló, az U6-os metróval (U-Bahn)
Belépőjegy (múzeum, 2010): 12,50 Euro felnőtteknek, 9,50 Euro diákoknak, 5,50 Euro 10 éven aluliaknak
Nyitva tartás (múzeum): Naponta 9-22 h, ünnepnap is!
Tovább: Nevezetességek II. - Hozzászólások
Megosztás közösségi oldalakon:
Én ismerem Hamburgot, mint a tenyeremet, akit érdekel és itt akar nyaralni, szivesen segítek /üdv:Anita
Nem hiszem, hogy 4 hónap után válaszolna, én meg nem éltem még Németországban. A fizetés nyilván jobb, de ez, és a munkalehetőségek a képzettségedtől, és a nyelvtudásodtól függnek.