Dubrovnik utazás, kalauz, időtöltés, látnivalók
A Horvátország legdélebbi csücskében, Dalmáciában található város talán Horvátország leggyönyörűbb városa, és a világ egyik legszebb üdülőhelye, óvárosa 1994 óta a Világörökség része. Gyönyörű házacskái, és kristálytiszta, mélykék tengere rabul ejti az ide érkezőket. Dubrovnikot az Adria gyöngyének is nevezik ; a város a horvát nyelv, és irodalom központja, számos híres író szülőhelye. George Bernard Shaw egyszerűen így fogalmaz: "Ha látni akarod a földi paradicsomot, gyere el Dubrovnikba".
E földi paradicsomot több pokoli katasztrófa is érte. Egy 1667-es földrengés, és a délszláv háború is komoly károkat okozott a városban, de a földrengés után a teljesen lerombolt várost újjáépítették, és szerencsére a háború pusztításainak nyomát is eltüntették mára. Legutóbb pedig 2007. augusztusában, egy súlyos erdőtűz veszélyeztette az óvárost, de a tűzoltók megfeszített munkájának köszönhetően a tűzvész csupán Dubrovnik peremkerületeiben okozott jelentős károkat, ahol több nyaralóház is leégett. Dubrovnikot a 7. században, Ragusa néven alapították, ekkor a Bizánci Birodalomhoz tartozott, majd a Magyar Királyság, Velence, Franciaország, Jugoszlávia fennhatósága alá került. A horvát függetlenség kivívása óta Horvátország része.
1950 óta minden évben júliusban és augusztusban (2009-ben július 10.-augusztus 25.-ig) rendezik a Dubrovniki Nyári Fesztivált. Ennek keretében színházi-, folkról-, és táncelőadások, (főleg komolyzenei) koncertek, balettek, és operák szórakoztatják az itt nyaralókat. A Dubrovniki Nyári Fesztivált Horvátország legjobb, és legreprezentatívabb nyári kulturális fesztiváljának tartják. A fesztivál számos előadását hangulatos helyszíneken, pl. a Bokar-erődben, vagy a Minceta-erődben tartják.
Eljutás autóval Dubrovnikba: Autós útvonaltervező (A "Cél" mezőbe ezt írja: "Dubrovnik Horvátország".) Az út Bosznián keresztül vezet. A bosnyák határon ugyan személyi igazolványt is elfogadnak, de a Külügyminisztérium azt tanácsolja, hogy a magyar állampolgárok útlevelet vegyenek igénybe!
Bell Torony / Óratorony
A 35 méter magas, 1444-ben épült, és 1928-ban újjáépített Bell Torony 15. századi állapotából már csak a hatalmas, 2000 kilós harangot őrzi. A torony órájának nincsenek mutatói, ez tulajdonképpen egy napóra, amely a pontos időt mutatja.
Bokar-erőd
A Bokar-erőd védelmi célokat szolgált, később börtönként is szolgált. Itt tartják a Dubrovniki Nyári Fesztivál több színházi előadását (pl. Shakespeare-darabok).
Katedrális
A dubrovniki katedrális 1713-ban épült, egy 12. századi, a földrengésben elpusztult katedrális helyére. 1986-ban felújították. 1981-ben egy még régebbi, 7. századi katedrális nyomát is felfedezték a régészek, korábban azt hitték, hogy a 12. századi katedrális volt az első, ezen a helyen álló egyházi létesítmény.
Lokrum-sziget
Dubrovnik kikötőjétől mindössze 10-15 perc hajózásra, 680 méterre található csodálatos, lakatlan Lokrum-szigetre érdemes ellátogatni. Félóránként közlekednek hajójáratok a nemzeti parkként nyilvántartott, csodás növényvilággal rendelkező szigetre. A pihenés már a hajóúton megkezdődik, ahogy egyre távolodunk Dubrovniktól, egyre messzebbről, és teljesebben látszik az óváros. A kristálytiszta vízben való mártózás után a sziklás tengerparton pihenhetünk. A sziget északi részén nudista strand is található. A Lokrum-szigeten nincsenek éttermek, üzletek, szállodák, este 8 óra után nem is lehet a szigeten tartózkodni. Ez a háboríthatatlan pihenés helyszíne, ahol mindenki tud egy olyan helyet találni, ahol egyedül van, napozhat, úszhat, és gyönyörködhet az idillikus sziget természeti szépségeiben.
Lovrijenac-erőd
A városfalon kívüli, 36 méter magas sziklán álló vár korábban védelmi funkciókat látott el, ma pedig kulturális rendezvényeknek ad otthont. A Lovrijenac-erőd építése állítólag mindössze 3 hónapot vett igénybe, a 14. század környékén.
Minceta-erőd
Az óváros legmasszívabb tornya a városfalak északi részén található. A városfalak, és az egész óváros legmagasabb pontjaként az egyik legszebb kilátást biztosítja a városra. 1319-ben épült, 1464-ben megerősítették, és bővítették. Dubrovnik legszebb, és legnagyobb tornya a város szimbolumának számít.
Onofrio kútja / Onofrijeva cesma
Az Onofrio kútját Onofrio della Cava, nápolyi mesterember építette 1438-ban, de mint Dubrovnik nagy része, ez is elpusztult az 1667-es földrengésben, így ma már nem az eredeti Onofrio kutat láthatjuk. A 16 oldalas ivókút építése óta része a város vízvezeték-hálózatának. Ma népszerű találkozóhely, és hideg vízével igazi oázis a nagy melegben megfáradt turistáknak.
Rektor Palota / Knezev dvor
A Rektor Palota Dubrovnik kormányzójának székhelye volt. A gótikus és reneszánsz stílus keveredése figyelhető meg a 15. századi, a Katedrális mellett található épületben. A palotában múzeum is található.
Régi kikötő / Stara luka
Dubrovnik régi kikötője, egy szép, csendes hely a kikapcsolódásra. Egy kis képzelőerővel akár a 400 évvel ezelőtti, lehorgonyzott hajókat, és a sürgés-forgást is odavarázsolhatjuk, ami Dubrovnik akkori fő kikötőjében zajlott. A régi kikötőből gyönyörű kilátás nyílik a hegyekre, és Lokrum szigetére. Dubrovnik "új", ma használatos kikötője néhány kilométerre, a városon kívül található.
Trstenoi arborétum
Dubrovniktól 20 kilométerre északra, 25 hektáron található a világ legrégebbi botanikus kertje, a Tristenoi arborétum. A szerb hadsereg 1991-es támadásában az az arborétum 80 százaléka elégett, de szerencsére a legősibb része csak részben sérült. 300 fafajta, és számos ritka növényfaj található itt. A csodás szobrok, és az egyedi növények nem csak Európa legrégibb, de egyik legszebb botanikus kertjévé is teszik a trstenoi arborétumot.
Sponza-palota
A Stradun végén található Dubrovnik egyik legszebb palotája, a gótikus-reneszánsz Sponza-palota. 1516-1522-ig épült, az 1667-es földrengést sértetlenül átvészelte. A középkorban állami hivatalok, bank, a pénzverde, és a kincstár helyszíne volt.
Stradun / Placa
A Stradun, avagy Placa Dubrovnik 500 éves, 300 méter hosszú, nyüzsgő, mindig zsúfolt főutcája kávézókkal, és üzletekkel, melyek megőrizték korabeli kinézetüket. A Stradun az egyetlen széles utca az óvárosban. Sok turista egyszerűen a világ legszebb utcájának tartja. Hangulatos, mint egész Dubrovnik, ezt sem szabad kihagyni!
Városfal
Dubrovnik városfala az egyik legkomolyabban védett építmény Európában. A 8.-tól a 16. századig épített, ma is eredeti állapotában csodálható városfal 1940 m hosszú, néhol 25 méter magas, és 6 méter széles, 5 bástyája, és 15 tornya van, a teljes óvárost körülveszi. Európa legmasszívabb, és legteljesebb városfaláról van szó. 15 kunáért (gyermekeknek 5 kuna) az egész városfal végigjárható, amely pénzt igen érdemes beruházni, ugyanis a kilátás elképesztően szép.
Dubrovnik strandjai
Dubrovnik az Európai Unió felmérése szerint rendkívül tiszta strandokkal rendelkezik. A legnépszerűbb strandok: a Banje, egy nagyon jó helyen lévő kavicsos strand, gyönyörű kilátással az óvárosra. A St. Jakov strand szintén egy népszerű kavicsos strand, míg Dubrovnik legnagyobb strandja a Lapad homokos, és zuhanyzókkal, öltözőkkel felszerelt, kávézók, éttermek, teniszpályák, játszóterek találhatók rajta, és természetes fák veszik körül, melyeknek árnyékába húzódhatunk a tűző nap elől. A Copacabana strand a turisták egyik kedvenc strandja, Rio de Janeiro legendás strandjáról kapta a nevét. Több (extrém) vízisportot is kipróbálhatunk itt.
Mljet-sziget
A paradicsomi, fantasztikus természeti szépségeket kínáló Mljet-sziget Dubrovnikból komppal elérhető.
Bővebben: Mljet sziget
Lopud-sziget
Dubrovnikban nyaralva érdemes lehet ellátogatni, a közeli, 50 perces hajózással elérhető, finomhomokos strandú Lopud-szigetre.
Nem is kivánkozom máshová csak Horvátországba. 1997-ben voltam először, és azóta már 8-szor sikerült odautaznunk.
Idén ha konzerven és vizen élünk 1 hétig, akkor is szeretnék ismét odautazni.
én 1hét mulva megyek. tudnátok valami joo programot mondani? :)
vagy még mesélni h milyen volt?
Elmesélni nem lehet. El kell utazni oda és megnézni. Nappal is felejthetetlen élményt nyújt a város, de érdemes este is ellátogatni oda ahol napközben jártunk. Teljesen új élményekben lezs rész az embernek.