Zágráb utazás, kalauz, időtöltés, látnivalók
Horvátország fővárosának, és legnagyobb városának kb. 800 ezer lakosa van. Alapítása egy magyar király, Szent László nevéhez kötődik, aki 1093-ban alapította meg a zágrábi püspökséget. A számos magyar vonatkozás közül még egy: 1300-ban itt koronázták meg Károly Róbertet. Zágráb 1918-ban lett a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része, majd Horvátország 1991-es megalakulása óta az ország fővárosa. Annak ellenére, ha a magyar nyaralók, ha Horvátországba mennek, általában a tengerpartot választják, a kedves, mediterrán főváros, Zágráb is számos nevezetességet kínál. A horvát főváros gyakorlatilag két város egyben: az alsóvárosban széles sugárutakat, hatalmas tereket, és szecessziós épületeket találunk. A felsővárosnak pedig meghitt, középkori hangulata van. Zágráb, kedvező fekvésének köszönhetően (Közép-Európát az Adriával összekötő útvonalak csomópontjában található) kereskedelmi, és ipari központnak számít. Kevés főváros van a világon, amely ilyen barátságosnak, lakhatónak, és emberi léptékűnek számít. Skenderovic Marin, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének vezetője szerint Zágráb különböző részei Budára, Szegedre, és Prágára emlékeztetnek, így a magyar turisták számára is igen ismerős, és szerethető város, mediterrán hatással fűszerezve. A magyar történelem számos emléke is felfedezhető itt, ez pedig még ismertebbé, otthonosabbá teszi a magyarok számára. Zágrábtól mindössze fél órás úttal síparadicsomot (Mount Sljeme) lehet találni, ez pedig kevés európai fővárosról mondható el.
Eljutás autóval Zágrábba: Autós útvonaltervező
Mária Mennybemenetele Székesegyház / Katedrala Marijina Uznesenja
A felsőváros Kaptol részén található Zágráb legismertebb épülete, a székesegyház, amely a város számos pontjáról látható. Szent László király kezdte el építeni, 1217-ben szentelték fel. 1242-ben a tatár hordák pusztítása következtében súlyosan megsérült, ezután 1263-ban építették újjá. A 15. században már a török hódítások ellen kellett védekezni, ekkor a székesegyház köré reneszánsz erődítményrendszert építettek. A 17. században, szintén a törökvész miatt, a templom nyugati oldalára reneszánsz stílsú örtorny épült. A székesegyház 1880-ban is megsérült, ekkor földrengés következtében. Ekkor összedölt a főhajó, és a torony.
Cím: Kaptol 31
Belépőjegy: Ingyenes belépés
Nyitva tartás: 10:00-17:00, vasárnap: 13:00-17:00
Tkalciceva utca
Ez Zágráb legszínesebb, és egyik legszebb utcája, amely a város központjában áll, és a régi Zágráb hangulatát nyújtja. Butikok, bárok, éttermek, felújított 19. századi palotákban található galériák találhatók itt. Az utca kávézókkal is tele van, és általában a rengeteg kávézó szinte minden asztala foglalt. Az itt sétálgató, táncoló, vásárló, kávézó, vacsorázó számos ember, és a mediterrán hangulat szinte magával ragadja az embert.
Szt. Márk templom
Az óvárosban található híres templom valószínűleg a 13. században épült. A 14. században jelentősen átépítették, az addigi román stílusú templomot gótikussá alakították. A templom jellegzetes tetőcserepei az 1800-as évekből, Magyarországról származnak, Horvátország, Dalmácia, Szavónia, és Zágráb városának címerét ábrázolják. A Szt. Márk téren a templomon kívül még számos érdekes látnivaló fedezhető fel, pl. a Báni palota.
Cím: Markov trg
Maksimir park és a városi állatkert / Maksimirirski perivoj
Zágráb keleti részén a természet, és az állatok szerelmesei kapcsolódhatnak ki, és frissülhetnek fel. Az angol stílusú parkot a madarak, az állatok, és a növények mellett mesterséges tavak teszik még idillikusabbá. A 316 hektáros park, amely Zágráb legnagyobb parkja, 1794-ben nyílt meg a látogatók előtt. A Monarchia első, és a világ egyik első közparkjának számít. Több pavilon, és egy kilátó is található benne. Ráadásul itt található a zágrábi állatkert is, tehát duplán megéri ellátogatni.
Eljutás: 4-es, 7-es, 11-es, vagy 12-es villamos, a Bukovacka megálló.
Városi múzeum
Az érdekes múzeum Zágráb fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig, makettekkel, interaktív bemutatókkal, és egyéb izgalmas módokon. A múzeum egy külön részében a délszláv háborúban, 1995-ben, Zágrábot ért támadás után ismerhetjük meg a várost, láthatjuk a döbbenetes kontrasztot az akkori állapotok, és a szép, napos, kedves Zágráb között, ahol imént sétáltunk.
Cím: Opatiéka ulica 20
Belépőjegy (2011): 30 kuna. Diákoknak és nyugdíjasoknak 20 kuna. 7 éven aluli gyermekeknek ingyenes.
Nyitva tartás: Kedd-péntek: 10:00-18:00, szombat: 11:00-19:00. Vasárnap: 10:00-14:00.
Mimara múzeum
Zágráb legjobb múzeumában 3700 művészeti alkotás tekinthető meg. A hatalmas múzeum 1987-ben nyílt, az épületet pedig a 19. században építették, korábban gimnáziumként működött. Nevét Ante Topic Mimaráról kapta, a műgyűjtő gyűjteményét a múzeumnak ajándékozta. A múzeum leghíresebb kiállítási tárgyai Lorenzetti, Raffaello, Caravaggio, Calanetti munkái, és olyan festők festményei, mint Ruisdael, Rubens, Van Dyck, Velasquez, Murillo, Goya, Delacroix, Manet, Renoir, Degas. Régészeti gyűjteményében a krétai, görög, mezopotámiai, egyiptomi, perzsa, etruszk kultúrákba nyerhetünk betekintést, valamint számos kora-középkori lelet is található itt.
Cím: Rooseveltov trg 5
Technikai múzeum
Nem csak a gyermekek számára nyújtanak nagy élményt az 1954-ben alapított zágrábi technikai múzeumban található 19. századi tűzoltóautók, régi repülőgépek, a planetárium, valamint a Nikola Tesla nem rég felújított demonstrációs stúdiója, amely a csodákat, és az izgalmakat mutatja be. A múzeumban még számos egyéb érdekes technikai csoda tekinthető meg.
Eljutás:Cím: Savska cesta 18. Villamosok: 9, 12, 13, 17
Belépőjegy: 15 kuna. Diákoknak és nyugdíjasoknak 10 kuna. 6 éven aluliaknak ingyenes.
Nyitva tartás: Kedd-péntek: 09:00-17:00, szombat, vasárnap: 09:00-13:00. Hétfőnként zárva.
Lotrscak torony
A toronyból szép kilátás nyílik Zágrábra. Elég messze lehet innen ellátni, látható a Szt. Márk templom szép teteje is. A legnagyobb élmény dél körül megmászni a tornyot: minden délben ágyútűzzel emlékeznek a horvát főváros törökök felett aratott győzelmére. Az eljutásnak a legjobb módja a világ egyik legrövidebb, mindössze 66 méteres siklójával való utazás, amely mindössze 30,5 méteres szintkülönbséget hidal át. A sikló az alsóvárost a felsővárossal köti össze.
Jelasics-tér / Trg Jelacica
A Trg Jelacica Zágráb központi tere, és a helyiek népszerű találkozópontja. Közepén Jelasics szobra áll.
Kőkapu / Kamenita Vrata
Zágráb egykor volt 5 városkapujából már csak a kőkapu maradt meg. Ez Zágráb óvárosának egyik legépebben megmaradt nevezetessége. Gradac keleti kapuja volt, építését 1241-ben IV. Béla magyar király rendelte el. 1731-ben egy tűzvész a környék házait elpusztította, és a helyiek csodának tartják, hogy a kapun lévő Jézust, és Máriát ábrázoló festmény sértetlenül vészelte át a katasztrófát, annak ellenére, hogy a képkeret elégett. A Kőkaput szent helynek tartják, környékén mindig hívők imádkoznak. A kőkapu belsejében kápolna található.
Mirogoj temető
Sok turista szívesen látogat temetőket is ha különböző városokat fedez fel, ha híres emberek nyugszanak benne, vagy más okból különlegesek. A Mirogoj temetőt Európa egyik legszebb sírkertjének tartják: nem csak temető, ahol Horvátország nagyjai nyugszanak, hanem egy gyönyörű park is. Különlegességei szorosan egymás mellett fekvő sírkövei, amelyek attól függetlenül egységesek, hogy az alattuk nyugvóknak milyen vallásuk volt.
Eljutás: 106-os busz, 14-es villamos
Zágrábban 2009-ben kétszer jártam. Jnauárban valamint Augusztusban.
Januárban kirándulás-városnézés céljából utaztam vonattal a Fővárosba. Nagyon tetszett, főleg az óváros. Gyönyörű sétálóutcák voltak, és a várnegyedből gyönyörű kilátás nyílott a városra.
A Főpályaudvar a belvárosban van, gyönyörű téren, fontos villamoscsomópont. Innen párperc alatt ellehet juttni a belvárosba (gyalog sincs messze).
Meglepően kedvesek és segítőkészek az emberek.
Augusztusban csak pár órát töltöttem itt, nem volt sok időm, mivel a tengertől jöttem vonattal, és hamarosan indult a vonatom Pestre. Nagyon szép volt akkor is a pályudvar környéke!
Még annyit a városról, hogy a Belvárosban meglepő tisztaság dominál (sehol sem lehetett látni szemetet), mindez igaz a külvárosra is.
Közlekedés a városon belül busszal, valamint villamossal lehetséges. Földalatti vasút nincsen.
Szóval érdemes betérni a tengerre menet vagy onnan hazajövetkor.
Sajnos Pécsről nincs közvetlen vonat, így előfordul, hogy néhány órát állok a határon, mikor megyek haza. Az elején nem tudtam minden hónapban hazamenni az egyetem miatt (új volt számomra, hogy mindent horvátul tanulok, és mindenki horvátul beszélt hozzám), így általában háromhavonta jártam haza. Időközben annyira megszerettem a várost, hogy a nyaramat is itt fogom tölteni, és dolgozni is szeretnék majd vállalni valahol. Ha nem találok munkát, az sem baj, mert legalább még jobban megismerhetem a várost, hiszen mindig akad valami, amit még nem láttam.
Csatlakozom az előttem szólóhoz, és én is azt tanácsolom, hogy nézzenek be, ha errefelé járnak!
Zágráb gyönyörű! Felejthetelen élményekkel gazdagodtam, csatlakozom az előttem szólókhoz!
(Állítólag indulnak innen helyközi buszjáratok a Plitvicei tavakhoz, de viszont célszerűbb Karlovacból megtenni az utat).