Párizs története az újkortól
A francia forradalom, és Párizs
A francia forradalom Párizsban kezdődött. A lázadók lerombolták a Bastille-t, melynek helyét ma is csak vonalak jelzik Párizs belvárosában. A Bastille ostromát a franciák ma is ünneplik, július 14.-én tűzijátékkal, és katonai díszszemlével. A tömeg később megtámadta a Tüllériákat, és meggyilkolta a királyi családot. A hatalom a Danton, Marat, és Robespierre által vezetett kommün kezébe került. A következő hónapban Párizsban 2000 embert gyilkoltak meg, mindenkit, akiről azt gondolták, hogy az új rend ellenségei lehetnek. 1792 szeptember 22.-e hivatalosan a monarchia végét, és a francia köztársaság kezdetét jelentette.
1794-ben a forradalmárok 6 hét alatt 1300 embert végeztek ki, már nem csak a rendszer ellenségeit, hanem azokat is, akik úgy gondolták, hogy nem elég radikálisok, pl. Dantont, vagy Camille Desmoulinst. A kommün ezzel elvesztette erkölcsi támogatását, így a mérsékeltek vették át a hatalmat, akik Robespierre-t, és szövetségeseit guillotine alá küldték. Hatalmukat nem tudták megszilárdítani, a királyságpártiak felkelését is csak egy fiatal haditiszt, Bonaparte Napóleon segítségével tudták leverni. Hálájuk jeléül ezután Napóleont Olaszországba küldték, majd később hadisikerei utáni népszerűségét kihasználva Napóleon átvette a hatalmat.
Párizs a 19. században
Napóleon alatt Franciaország jelentős haderővel rendelkezett. A hadvezér 1804-ben a Notre
Dame-ben császárrá koronáztatta
magát. Mint a korábbi királyok, ő is "francia Rómaként" képzelte el Párizst. Nagy emlékműveket
épített, köztük sok római építmények másolata volt. Napóleon britek, osztrákok, és oroszok
elleni harcai sikeresnek bizonyultak, de az orosz telet már nem tudta legyőzni. 1814 március 31-én
Párizs orosz uralom alá került - 400 év alatt ez volt az első alkalom, hogy Párizs egy idegen
ország uralma alatt legyen. A Napóleon után uralkodó XVII. Lajos, és X. Károly visszaállította a királyságot.
Egy 1830-as felkelés után a király a tömeg számára elfogadhatóbb Lajos Fülöp lett.
Az ipari forradalom felgyorsította Párizs növekedését: ekkora már 900 ezer lakosa volt, mellyel Európa 2., és a világ 3. legnagyobb városává vált. Ebben az időben épült a Diadalív is. A lakosság nagy része azonban szörnyű körülmények között élt, ráadásul egy 1831-es kolerajárvány 19 ezer embert őlt meg. Az elégedetlen Párizsiak tüntetésekbe kezdtek, és 1848 február 22-én, mikor a tüntetők közé lőttek, elkezdődött az újabb forradalom, és Lajos Fülöp után megalakult a második francia köztársaság. A választások után azonban egy konzervatív kormány került hatalomra, amely ellenzett bármilyen reformot, így újabb felkelés tört ki, amely 5000 ember halálával végződött. 1848 végén újabb választásokat írtak ki. A győztes Louis-Napoleon Bonaparte lett, a korábbi császár unokaöccse. Igen jelentős többséget, a szavazatok 75 százalékát szerezte meg, de nem elégedett meg azzal, hogy egy egyszerű elnök legyen: 1851 december 3.-án III. Napóleon néven császárrá koronázta magát.
Napóleon uralma alatt alakult ki Párizs mai formája. 1853-ban megbízta Baron Haussmannt a város modernizálásával. Haussmann lebontotta Párizs óvárosának nagy részét, és széles, egyenes sugárutakat, és körutakat álmodott. A Bois de Vincennes ekkor vált közparkká.
Napóleon poroszok elleni vereségével létrejött a harmadik francia köztársaság. Szeptember 19.-én a porosz seregek bevonultak a városba, és számos látványosságot katonai célokra használtak fel - a Louvre pl. fegyverraktár lett. A porosz uralom alatti 4 hónapban éhezés lett úrrá: a párizsiak különféle állatokat ettek, még az állatkert állatait is elfogyasztották, kivéve a majmokat, mivel úgy tartották, hogy azok az emberek rokonai. Párizs 1871 január 28-án szabadult fel, de az új kormánnyal szemben ismét lázadások törtek ki. A harmadik köztársaság idején Párizs ismét fénykorát élte, számos új híres párizsi épület épült, többek között az Eiffel-torony, a Moulin Rouge, és 1900-ban Párizs megindította metróhálózatát.
Párizs a háborúkban
A franciák nagy lelkesedéssel fogadták a háborút, de az I. világháború kitörése után félő volt, hogy Párizs ismét német uralom alá kerül. A város végül megmenekült, és az azóta elhíresült történet szerint taxival vitték a harcmezőre a párizsiakat. A párizsiak hedonesztikus életstílusának egy rövid időre vége szakadt, Párizst rendszeresen bombázták az ellenséges repülőgépek.
A második világháborúban Párizs, Franciaország nagy részéhez hasonlóan Hitler uralma alá került. Párizs ennek ellenére megmaradt a fények városának, és sértetlenül átvészelte a II. világháborút. Sok párizsi elfogadta a megszállókat, és még örültek is az új üzleti lehetőségeknek. Hitler, látva vereségét, von Choltitzot, a város kormányzóját Párizs elpusztítására kötelezte, aki azonban megtagadta a parancsot.A modern Párizs
A háború következményeit Franciaország, többek között a viszonylag alacsony károknak köszönhetően,
igen gyorsan kiheverte. Azóta a legvéresebb esemény Párizsban az 1961-es Párizsi Mészárlás volt, amikor
a rendőrség megtámadta az algériai tüntetőket, akik közül 200-an halálukat lelték.
Algéria függetlenségének elnyerése után kb. 700.000 francia települt vissza, nagy részük Párizsba,
ami új lakónegyedek építését tette szükségessé. Az 1968 májusi zavargások, és sztrájkok végül
a De Gaulle rezsim bukásához vezettek. Gaulle alatt épült Párizs számos modern, és sokak
által csúnyának tartott épülete, a Montparnasse torony, a Pompidou központ, később
megkezdődött a La Défense negyed építése is. A nem is olyan távoli múltban pedig a Louvre
piramisokkal bővült.
2001 márciusában a párizsiak új polgármestert válaszoltak, és ezzel ők, és a polgármester, Bertrand Delanoe történelmet írtak. Nem csak azért, mert Delanoe az első baloldali polgármester 1871 óta, hanem azért is, mert ő lett az első vállaltan meleg férfi, aki magas poziciót tudott elérni a francia közéletben.
2005. október 27-én súlyos zavargások törtek ki Párizs egyik külvárosi részén, melyek több más párizsi külvárosra, majd más francia városokra is átterjedtek. A zavargások 20 éjszakája alatt a csőcselék 8973 autót gyújtott fel, fel, és a rendőrség 2888 embert tartóztatott le.
Vissza: Párizs történelme a középkorig - Hozzászólások
Megosztás közösségi oldalakon:
