Párizs története

Utazás nyaralás info » Párizs » Történelem II.

Párizs története az újkortól

Párizs, zavargás

A francia forradalom, és Párizs

A francia forradalom Párizsban kezdődött. A lázadók lerombolták a Bastille-t, melynek helyét ma is csak vonalak jelzik Párizs belvárosában. A Bastille ostromát a franciák ma is ünneplik, július 14.-én tűzijátékkal, és katonai díszszemlével. A tömeg később megtámadta a Tülériákat, és meggyilkolta a királyi családot. A hatalom a Danton, Marat, és Robespierre által vezetett kommün kezébe került. A következő hónapban Párizsban 2000 embert gyilkoltak meg, mindenkit, akiről azt gondolták, hogy az új rend ellenségei lehetnek. 1792 szeptember 22.-e hivatalosan a monarchia végét, és a francia köztársaság kezdetét jelentette.

1794-ben a forradalmárok 6 hét alatt 1300 embert végeztek ki, már nem csak a rendszer ellenségeit, hanem azokat is, akik úgy gondolták, hogy nem elég radikálisok, pl. Dantont, vagy Camille Desmoulinst. A kommün ezzel elvesztette erkölcsi támogatását, így a mérsékeltek vették át a hatalmat, akik Robespierre-t, és szövetségeseit guillotine alá küldték. Hatalmukat nem tudták megszilárdítani, a királyságpártiak felkelését is csak egy fiatal haditiszt, Bonaparte Napóleon segítségével tudták leverni. Hálájuk jeléül ezután Napóleont Olaszországba küldték, majd később hadisikerei utáni népszerűségét kihasználva Napóleon átvette a hatalmat.

Párizs a 19. században

Bastille Napóleon alatt Franciaország jelentős haderővel rendelkezett. A hadvezér 1804-ben a Notre Dame-ben császárrá koronáztatta magát. Mint a korábbi királyok, ő is "francia Rómaként" képzelte el Párizst. Nagy emlékműveket épített, köztük sok római építmények másolata volt. Napóleon britek, osztrákok, és oroszok elleni harcai sikeresnek bizonyultak, de az orosz telet már nem tudta legyőzni. 1814 március 31-én Párizs orosz uralom alá került - 400 év alatt ez volt az első alkalom, hogy Párizs egy idegen ország uralma alatt legyen. A Napóleon után uralkodó XVII. Lajos, és X. Károly visszaállította a királyságot. Egy 1830-as felkelés után a király a tömeg számára elfogadhatóbb Lajos Fülöp lett.

Az ipari forradalom felgyorsította Párizs növekedését: ekkora már 900 ezer lakosa volt, mellyel Európa 2., és a világ 3. legnagyobb városává vált. Ebben az időben épült a Diadalív is. A lakosság nagy része azonban szörnyű körülmények között élt, ráadásul egy 1831-es kolerajárvány 19 ezer embert őlt meg. Az elégedetlen Párizsiak tüntetésekbe kezdtek, és 1848 február 22-én, mikor a tüntetők közé lőttek, elkezdődött az újabb forradalom, és Lajos Fülöp után megalakult a második francia köztársaság. A választások után azonban egy konzervatív kormány került hatalomra, amely ellenzett bármilyen reformot, így újabb felkelés tört ki, amely 5000 ember halálával végződött. 1848 végén újabb választásokat írtak ki. A győztes Louis-Napoleon Bonaparte lett, a korábbi császár unokaöccse. Igen jelentős többséget, a szavazatok 75 százalékát szerezte meg, de nem elégedett meg azzal, hogy egy egyszerű elnök legyen: 1851 december 3.-án III. Napóleon néven császárrá koronázta magát.

Napóleon uralma alatt alakult ki Párizs mai formája. 1853-ban megbízta Baron Haussmannt a város modernizálásával. Haussmann lebontotta Párizs óvárosának nagy részét, és széles, egyenes sugárutakat, és körutakat álmodott. A Bois de Vincennes ekkor vált közparkká.

Napóleon poroszok elleni vereségével létrejött a harmadik francia köztársaság. Szeptember 19.-én a porosz seregek bevonultak a városba, és számos látványosságot katonai célokra használtak fel - a Louvre pl. fegyverraktár lett. A porosz uralom alatti 4 hónapban éhezés lett úrrá: a párizsiak különféle állatokat ettek, még az állatkert állatait is elfogyasztották, kivéve a majmokat, mivel úgy tartották, hogy azok az emberek rokonai. Párizs 1871 január 28-án szabadult fel, de az új kormánnyal szemben ismét lázadások törtek ki. A harmadik köztársaság idején Párizs ismét fénykorát élte, számos új híres párizsi épület épült, többek között az Eiffel-torony, a Moulin Rouge, és 1900-ban Párizs megindította metróhálózatát.

Párizs a háborúkban

A franciák nagy lelkesedéssel fogadták a háborút, de az I. világháború kitörése után félő volt, hogy Párizs ismét német uralom alá kerül. A város végül megmenekült, és az azóta elhíresült történet szerint taxival vitték a harcmezőre a párizsiakat. A párizsiak hedonesztikus életstílusának egy rövid időre vége szakadt, Párizst rendszeresen bombázták az ellenséges repülőgépek.

A második világháborúban Párizs, Franciaország nagy részéhez hasonlóan Hitler uralma alá került. Párizs ennek ellenére megmaradt a fények városának, és sértetlenül átvészelte a II. világháborút. Sok párizsi elfogadta a megszállókat, és még örültek is az új üzleti lehetőségeknek. Hitler, látva vereségét, von Choltitzot, a város kormányzóját Párizs elpusztítására kötelezte, aki azonban megtagadta a parancsot.

A modern Párizs

Zavargások Párizsban A háború következményeit Franciaország, többek között a viszonylag alacsony károknak köszönhetően, igen gyorsan kiheverte. Azóta a legvéresebb esemény Párizsban az 1961-es Párizsi Mészárlás volt, amikor a rendőrség megtámadta az algériai tüntetőket, akik közül 200-an halálukat lelték. Algéria függetlenségének elnyerése után kb. 700.000 francia települt vissza, nagy részük Párizsba, ami új lakónegyedek építését tette szükségessé. Az 1968 májusi zavargások, és sztrájkok végül a De Gaulle rezsim bukásához vezettek. Gaulle alatt épült Párizs számos modern, és sokak által csúnyának tartott épülete, a Montparnasse torony, a Pompidou központ, később megkezdődött a La Défense negyed építése is. 1989-1993 között a Louvre piramisokkal bővült, és azóta megduplázta a látogatottságát. Ma a világ leglátogatottabb múzeuma.

2001 márciusában a párizsiak új polgármestert válaszoltak, és ezzel ők, és a polgármester, Bertrand Delanoe történelmet írtak. Nem csak azért, mert Delanoe az első baloldali polgármester 1871 óta, hanem azért is, mert ő lett az első vállaltan meleg férfi, aki magas poziciót tudott elérni a francia közéletben. Delanoe folytatta az autók száműzését a belvárosból, és fejlesztette a tömegközlekedést: többek között, számos buszsávot hozott létre, valamint ő vezette be a Velib kerékpárkölcsönző rendszert. Delanoe azóta is (utolsó frissítés: 2013. vége) Párizs polgármestere.

2005. október 27-én súlyos zavargások törtek ki Párizs egyik külvárosi részén, melyek több más párizsi külvárosra, majd más francia városokra is átterjedtek. A zavargások 20 éjszakája alatt a csőcselék 8973 autót gyújtott fel, fel, és a rendőrség 2888 embert tartóztatott le.

2009-ben Nicolas Sarkozy akkori francia köztársasági elnök meghirdette a "Grand Paris" programot, mely a tömegközlekedés fejlesztését, és párizsi városrészek fejlesztését foglalja magában.

Vissza: Párizs történelme a középkorig - Hozzászólások

Hozzászólások, kérdések, válaszok

4 hozzászólás
nagyon tetszik a honlap minden érdekességet meg lehet találni nagyon tetszett.azért is mert már jártam párizsba és nagyon tetszett főleg az eijjfel-torony tetszettt meg a diadaliv nagyon tetszett nagyon jó a honlap
#1 - tihanyi margaréta - 2009.02.19. - 09:54
2008-ban férjemmel voltunk Párizsban annyira felejthetetlen számunkra,hogy idén már fiainkat is ugygondoltuk elvisszük.Mi ahova csak tudtunk gyalog jutottunk el igy mégtöbb jutott a párizsi életből.Párizst látni és ott ha kisidőre is,de ott élni kell!Én már nagyon vágyom rá.
#2 - oláhné kaufmann timea - 2009.02.27. - 20:45
Gotta love PARIS
#3 - Edicica - 2009.11.28. - 12:21
Szia Tibcsi!

Mi júliusban készülünk Párizsba menni, kisfiunk októberben lesz 12 éves. Sok helyen 12 éves kortól mások a tarifák. Ő ebből a szempontból mennyinek számít?
Előre is köszi.
#4 - Riri - 2012.05.10. - 13:19
Név
E-mail (nem jelenik meg)
Hozzászólás