A Prágai várnegyed bemutatása, nevezetességei, érdekességei
Eljutás:
- Gyalog a Malostranské námestitől, a Nerudova utcán. Felérve a Ke Hradu felé kell menni.
- Gyalog a vár lépcsőin: a Nerudováról jobbra kell menni a Zámecka utca irányába. Ezután balra fordulva lehet megmászni a romantikus
lépcsősorokat.
- Gyalog a régi várlépcsőkön: ezek a lépcsők a Malostranska metróállomás közelében kezdődnek. A mászásért a jutalom az egyik
legszebb kilátás Prágára.
- Villamossal: 22-es, vagy 23-as a Národni Tridától, vagy a Malostranska metróállomástól. Leszállás a Praszky hrad, vagy a
Pohorelec (szebb itt leszállni) megállónál.
Nyitva tartás: Április-október: 05:00-24:00. November-március: 06:00-23:00. A vár egyes épületeinek ugyanakkor nincs ilyen széles nyitva tartásuk.
Belépőjegy (2009): 350 Czk. Diákoknak, és 65 év felettieknek 175 Czk. 6 éven aluli gyermekeknek ingyenes. Lehetőség "rövid túrára" érvényes jegyeket is venni, ezek ára 250 ill. 125 Czk. Ez NEM érvényes a Nemzeti Galériába, a vár képtárába, és a Lőportoronyba (Mihulka), de érvényes a régi kastélyba, a Szt. György bazilikába, az Arany utcába, és a Daliborka-toronyba. A 350 koronás belépő minden felsorolt helyre érvényes.
Szent Vitus székesegyház
Sok ember számára a Szent Vitus székesegyház jelenti magát a prágai várat. És valóban, ez is Prága egyik legtipikusabb, legismertebb nevezetessége, amely szinte egész Prágából látható. A Szent Vitus székesegyház Prága, és egész Csehország legnagyobb, és legfontosabb egyházi épülete, a cseh királyok, és királynők koronázásának tradicionális helyszíne volt. A főépület mellett számos kápolnája is figyelemre méltó, az egész székesegyház legszebb része a Szt. Vencel kápolna. A székesegyház helyén korábban több templom állt, a jelenlegi gótikus székesegyházat 1344-ben, IV. Károly kezdte építtetni. A 15. század első felében (amikor még mindig nem volt teljesen kész) a huszita-háborúkban megsérült a székesegyház, majd, 1541-ben, egy nagy tűzvészben is jelentős sérüléseket szenvedett. 1844-ben dolgoztak ki egy programot a székesegyház befejezésére, és renoválására, és végül, 1929-ben, több mint 600 év után, a székesegyház építése befejeződött.
Szt. György bazilika
A prágai várnegyed legrégebbi, Prága 2. legrégebbi, és Prága legjobb állapotban lévő román temploma. 920-ban alapították, és 973-ban a szomszédos bencés kolostorral bővült. Egy 1142-es tűzvész után újjáépítették. Külső része nem utal arra, hogy a templom már több mint 1000 éves, ezt főleg a bazilikába belépve lehet látni. Jelenleg koncertteremként működik.
Eljutás: A fehér ikertornyokról, amely egész Prágában látható, felismerhető.
Hradzsin tér / Hradcanské námesti
A Hradzsin főtere környékén alakították ki a jobbágytelepülést, melynek lakói a prágai vár kiszolgálásán dolgoztak. A tér az 1541-es tűzvész után is megtartotta eredeti alaprajzát. Számos szép barokk, és reneszánsz palota (melyek közül egyikben a Cseh Nemzeti Galéria működik), és egy templom áll a téren.
Eljutás: A vár első udvarának bejárata előtt van.
Arany utca / Zlatá Ulicka
A kis, hangulatos, rendkívül népszerű utcában 11, a 16. század végén épített házacskát lehet megcsodálni. Ez Prága legkisebb utcája, kevés háza, és a miatt is, hogy a házak igen picik, leginkább törpék férnének be. Nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint II. Rudolf idejében itt éltek az alkimisták, akiknek az volt a feladatuk, hogy rájöjjenek az aranycsinálás titkára. Talán ez nem igaz, de egy másik történet igaz, és jóval érdekesebb: a 19. században, az egyik házban egy öregember élt, aki minden pénzét a varázslásról szóló régi könyvekre költötte, és a házban titkos kísérleteket végzett. 1831-ben a helyiek egy nagy robbanást hallottak, és Uhlét, az öregember házban holtan találták, egy sárga kővel a kezében. Később a kőről bebizonyították, hogy arany. Nem tudni, hogy került az arany a házba, elképzelhető, hogy az öregember tényleg rájött az aranycsinálás titkára. Jóval később, a 22-es számú házban élt Franz Kafka. Az Arany utca házaiban középkori fegyverek, textiláruk vannak kiállítva, és szuvenírek kaphatók.
Eljutás: Az Arany utca a várnegyed északkeleti részén, a Fekete torony, és az új Fehér torony között található.
Daliborka torony
A torony 1496-ban épült, és börtönként működött a 18. század végéig. Eredetileg csak a nemesség számára tervezték, de később minden társadalmi rangú emberek raboskodtak itt. Korábban magasabb volt, de egy tűzvész után már csak öt emeletes maradt. Nevét onnan kapta, hogy első rabja Kozojedy-i Dalibor volt. A fiatal lovag bűne az volt, hogy menedéket adott egy "körözött" jobbágynak, amiért halállal kellett lakolnia.
Mihulka lőportorony
A Mihulka-torony a 15. század végén épült, az egyik új védelmi bástyaként. A "Mihulka" nevet a 19. században kapta, azelőtt új toronynak, körbástyának, a "svéd laboratórium laboratóriumának", és lőportoronynak hívták. Ez volt a vár ágyútornyai közül a legnagyobb, de védelmi képességeit sose bizonyíthatta. 1541-ben, tűzvészben elpusztult. A 16. században Tomas Jaros újjáépítette, aki itt is lakott, ezután II. Rudolf alkimistái dolgoztak a toronyban, majd lőporraktár lett. 1641-ben ismét megsérült a svéd csapatok támadása következtében. Később itt lakott a vár sekrestyése. 1967-1980 között felújították, 1982-ben múzeum nyílt benne.
Eljutás: A Mikarka utcától érhető el
Vissza: Látnivalók, nevezetességek I. - Tovább: Látnivalók, nevezetességek III. - Hozzászólások
Megosztás közösségi oldalakon:
